Csendes7 2019 július – Parád

Az idén volt lehetőségünk pécsi fiatalokkal együtt eltölteni a Csendes hetet, aminek a helyszíne Parád volt. Egy erdővel körülvett kis völgyben volt a táborhely, távol a zajos városoktól, így jobban tudtunk egymásra és Istenre is figyelni, könnyebb volt csendességet is tartanunk.

Július 22.-én reggel 35-en indultunk el kocsikkal és kisbusszal az imaháztól. Maga az út nem volt olyan hosszú, mint az előző években, de a meleg miatt azért elfáradtunk, így alig vártuk, hogy végre megérkezzünk. A táborhely elfoglalásakor a gyors kipakolást követően már sor is került egy közös játékra, valamint a foci és röplabda meccsekre is – a fáradság sem szegte a kedvünket. A vacsorát követően egy játék keretein belül volt lehetőségünk jobban megismerni egymást.

Minden nap reggel nyolckor volt a reggeli, ezt követően pedig a kiscsoportos beszélgetések. Idén Jakab levelét olvastuk végig, minden nap egy-egy részt. A beszélgetések alatt megoszthattuk saját gondolatainkat az olvasott igerészekkel kapcsolatban, elmondtuk saját megtapasztalásainkat, tudtuk egymást bátorítani, és ha kértük, imádkoztunk is egymásért. Kiscsoport vezetőként kifejezetten hálás vagyok a napok ezen részéért, rengeteget épültem a csoport többi tagja által, új nézőpontokból is megértettem egy-egy igeverset.

A napi nagy tanítást Meláth Attila, Gáspár Botond vagy Drenyovszki Dávid tartotta. Ezek az előadások a ’’Bibliai példaképeink’’ címet kapták. A héten hallhattunk Gedeonról, Pálról, Hóseásról, Jósiásról és Timóteusról is. Az ő életüket és szolgálatukat alapul véve tanulhattuk meg azt, hogy nem számít a háttér, ahonnan jövünk, Isten képes és akar is minket használni. Sokszor nem egyszerű az-az út, amit Ő nekünk szán, és van, hogy ellent kell mondanunk a kompromisszumoknak, de ha azt cselekedjük, ami az Úr számára kedves, akkor meg fogja áldani, mind az életünket, mind a szolgálatunkat.

A délutánjainkat a különböző társasok, sportolás (foci és röpi) és sok beszélgetés töltötte ki. Hála Istennek egész héten jó időnk volt, egy-egy kisebb esőt leszámítva mindig sütött a nap, így pénteken még egy kirándulásra is sor került a Mátrában. Az ifink egyes tagjai kalandos utat jártak be a hegyekben, de végül mindenki épségben visszatalált a táborba.

Hálás vagyok Istennek az újabb lehetőségért a közös feltöltődésre. Jó volt megtapasztalni az Ő jelenlétét közöttünk, mind a beszélgetések, előadások vagy éppen a játékok alkalmával. Az Ő gondoskodásának hála kisebb balesetekkel megúsztuk a hetet, megismerhettünk nagyszerű fiatalokat más ifikből, épülhettünk egyénileg és csapatként is. Hiszem azt, hogy az ifink egységesebb, mint valaha.

Így utólag is köszönjük a támogatást (külön köszönjük Széll Barnának, hogy vállalta az oda és vissza való fuvaroztatásunkat) és a sok imádságot, amit a csapat kapott. Egy áldásos hetet tudhatunk magunk mögött.

(U. Fanni)