Karácsony

A szeretet az emberi lét egyik legfontosabb összetevője. A szeretet – adni és kapni. A szeretet lehetővé teszi számunkra, hogy beleéljük magunkat egy másik ember helyébe, és hogy egy másik ember beleélje magát a miénkbe. A szeretet a gyökere és az alapja minden kölcsönös emberi egymásra hatásnak.

Próbálj meg mindig uralkodni az érzelmeiden!
Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük!
Vigyázz a szavaidra, mert cselekedetek lesznek belőlük!
Vigyázz a cselekedeteidre, mert megszokások lesznek belőlük!
Vigyázz a megszokásaidra, mert szenvedély lesz belőlük!
Vigyázz a szenvedélyedre, mert rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt!
Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen…

 

Elkezdődött advent ünnepe, amely, egészen december 24-ig tart majd. Ebben az időszakban a hívő emberek Jézus Krisztust várják, ki nagyobb lelkesedéssel, ki kevésbé. Valakinek nem jelent igazából semmit, csak a karácsonyfát, a 4 darab gyertyát és azt, hogy „már megint ajándékot kell vegyek”. Ennél azonban többet jelent advent ünnepe. Elmélyült gondolatokat, odafigyelést Istenre és embertársaidra, egy szívmelengető mosolyt a hidegben, egy-két jó szót és még lehetne sorolni. Ahogy a fenti kis versben, monológban is olvastad, válaszd a szeretetet, hogy boldog életed lehessen.

 

De mi is a szeretet?

A szeretet az emberi lét egyik legfontosabb összetevője. A szeretet – adni és kapni. A szeretet lehetővé teszi számunkra, hogy beleéljük magunkat egy másik ember helyébe, és hogy egy másik ember beleélje magát a miénkbe. A szeretet a gyökere és az alapja minden kölcsönös emberi egymásra hatásnak. Ahhoz, hogy tartalmas életet éljünk, többet kell tudnunk a szeretetről, és meg kell tanulnunk, hogyan építsük be azt az életünkbe.

Első pillantásra azt hinné az ember, hogy a szeretetre ugyanúgy van szükségünk, ahogyan ételre és italra, lélegzésre és alvásra. Tudjuk, hogy a szeretet kielégíti a törődés és az intimitás utáni vágyakozásunkat. Ezért aztán gyakran narcisztikus módon és engedményeket téve keresünk valakit, aki azért szeret majd minket, mert szeretetre vágyunk, és azért szeretnénk szeretni valakit, hogy ettől jól érezzük magunkat.

De ha a szeretet csak ugyanolyan szükséglet, mint az étel vagy az ital, akkor miért olyan nehéz hozzájutni? Miért jut olyan nehezen szeretethez sok ember? És ha megtaláljuk, akkor sem könnyűszerrel lelünk rá, hanem mindig csak valamennyi fájdalom és csalódás árán. Lehet az is, hogy részünk van benne egy ideig, de utána elveszítjük.

Ezekkel az akadályokkal nézünk szembe, ha a szeretetre ugyanúgy tekintünk, mint bármely más testi szükségletünkre. Igen: ugyanúgy szükségünk van szeretetre, ahogy ételre és italra, de azért van különbség. Az étel és az ital földi elemek, amelyek a testünk fenntartásához kellenek, míg a szeretet az Isten nyelvén szól, és a lelkünket tartja fent.
Az igazi szeretet kevéssé hasonlít ahhoz a szeretethez, amelyről a regényekben olvasunk, vagy amelyről a dalok szólnak. Az igazi szeretet transzcendens, az Örökkévalóhoz kapcsolja anyagi létünket, s következésképp mindenkit, aki körülvesz minket. Sajnos nagyon gyakori eset, hogy önző módon, úgy tekintünk a szeretetre, mint valami megszereznivalóra, amire szükségünk van, az igazi szeretet azonban, mivelhogy az Örökkévalóhoz fűződő kapcsolatunk szerves része, önzetlen.
Egyik legalapvetőbb elvünk a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Hogyan lehetséges ez, ha bármi másnál jobban szeretjük önmagunkat? Erre a kérdésre az a válasz, hogy az igazi, önzetlen szeretet nem a testből, hanem a lélekből fakad. A szeretet a szellem uralma az anyag felett. Az anyag puszta meghatározásánál fogva két tárgy nem foglalhatja el egyidejűleg ugyanazt a teret. A lélek azonban idő és tér fölött áll, s ugyanakkor a nárcizmus fölött is, miáltal lehetségessé válik, hogy igazán megosszuk lényünket valakivel.

(p-howard)