Bemerítés – 2024. június 2.

Vasárnap délután bemerítési istentiszteletre gyűlt össze a gyülekezet, sok barát és ismerős, hogy együtt örüljön nyolc hitvalló, bemerítkező testvérünkkel.
Sütő Mária, Nagy Luca, Pók Márkné Sellyei Dorka, Farkas Réka, dr. Bársony Borbála, Farkas Gergely, Ruskó Dominik, Tányéros Péter állt fehér ruhában a gyülekezet előtt, hogy megpecsételjék hitüket. Nem csak koruk, de az élethelyzetük is eltérő, ahonnan jöttek.
 

 
Volt, aki évekkel később jött rá arra, hogy a nehéz helyzetekben Isten végig ott volt vele, Ő segítette meg. Más hallotta a hívó szót, de félt, ha igent mond arra, akkor elveszíti a barátait. Idő kellett, mire rájött, megnyerte Krisztust és betöltetett benne az üresség. Más sokat hallott gyermekkorától Jézusról, de az emberek kritizálása miatt Istentől is eltávolodott. Aztán felismerte, hogy a maga szeméből kell kivennie a gerendát, hogy meglássa Jézus szeretetét. Más harcolt saját maga ellen, nem tudta elfogadni önmagát. Egy betegség kellett ahhoz, hogy ez megtörténjen és meglássa, Jézus szereti őt. Másnak nehéz volt elfogadni, hogy a saját akaratát hátrébb kell helyezni, hogy Isten akarata növekedhessen benne, el tudja fogadni a vezetését. Volt, aki már évek óta elfogadta Isten hívó szavát, de nem volt bátorsága, hogy megvallja hitét. Idő kellett, mire ki mert a gyülekezet elé állni. Más bár hallotta Isten szavát, de eltávolodott Tőle. Aztán újból hallotta: térjetek meg – és ekkor döntött Jézus mellett. Más sok tapasztalattal a háta mögött jelentette ki: az anyagiak nem adnak boldogságot. A megszülető bűnbánata fokozatosan közelítette Istenhez.
 
Az egyéni bizonyságtételek után Sellyei Imre, őrbottyáni vendég lelkipásztor testvérünk közös, hangos hitvallásra hívta a fehérruhásokat, majd egyenként bemerítette őket.
 
Az igehirdetés alapja a filippi börtönőr megtérésének története volt. Meláth testvér elmondta: a megtérési történetek eltérőek, de a lényeg ugyanaz: Isten szava ma is meg tud változtatni életeket. Ő örök életet ad, nem kell, hogy a “már elkárhozott” állapotban maradjon a lelkünk!  Azt kérdezte a börtönőr is: mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek? Ugyan az ma is a válasz: ha hisz és megvallja bűneit, akkor üdvözül. Béküljön meg mindenki Istennel!
 
Új testvéreink visszaérkezése után kézrátételes imában kérték rájuk Isten áldását Meláth Attila, Sellyei Imre, Gáspár Botond, Tóth Zoltán és Lakati Péter.
 
A gyülekezet köszöntését Tóth Zoltán adta át, az ifjúság egy énekkel fogadta az új tagokat.
 
Az alkalom után szeretetvendégség keretében lehetett együtt a népes gyülekezet.
 
Isten áldja új testvéreinket, adjon nekik hűséget, lelki növekedést!
írnok