Hála

A hála kimutatásának fizikailag, lelkileg és érzelmileg is olyan sok előnye van, hogy a mindennapi életünk részévé kellene tenni.
Ha hálát adsz azért, amit kapsz, annál többet és többet fogsz kapni lelkileg, érzelmileg és fizikailag is. Aki megbecsüli az apróságokat, képes a nagyobb dolgok befogadására. Mi történik, ha minden nap adsz hálát?

Úgy fogod érezni, hogy a világ kitárul, és az életed megszépül.
Gazdag vagy. Nem azért, mert sok pénzed van, hanem mert van egy szerető családod, egy párod, vannak barátaid, álmaid, értékeid, tehetséged, egészséges vagy, és még sorolhatnám. Gondolhatod, hogy mindez ostobaság, mert erre meg arra vágyom már évek óta, és semmi nem történik. Mondhatnád, hogy egyáltalán nincs miért hálásnak lennem, mert nem tudom elérni a céljaimat ennek és annak a hibájából. Mit gondolsz, ezzel a magatartással meddig fogsz jutni? Vagy kérdezhetném úgy is, hogy csodálkozol, hogy ilyen hozzáállással nem jutottál semeddig?
A Biblia arra biztat, hogy legyünk hálás természetűek. „Bizonyuljatok hálásnak” – írta Pál apostol, aki maga is szép példát mutatott ebben. „Szüntelenül hálát adott Istennek” azért, hogy sokan kedvezően fogadták tőle a jó hírt (Kolosszé 3:15; 1Thesszalonika 2:13).

Nem attól leszünk tartósan boldogok, ha időnként megköszönünk ezt-azt, hanem ha alapvetően hálás természetűek vagyunk. Ez megóv bennünket az önteltség, irigység és neheztelésérzésétől. Az ilyen jellemvonások megfosztanának minket az örömtől, és mások eltávolodnának tőlünk.

Teremtőnk jó példa számunkra, még az emberek felé is kimutatja a háláját. A Héberek 6:10 ezt írja: „nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzen a munkátokról és a szeretetről, amelyet neve iránt tanúsítottatok”. Ebből látszik, hogy a Teremtőnk méltánytalannak, vagyis igazságtalannak tartja, ha valaki nem hálás. Azonban a sok munka, a magánéleti problémák és az önmegvalósítás hiánya miatt elfelejtjük, mire való az élet; elfelejtünk köszönetet mondani és hálásnak lenni Istennek. Pedig a szeretet mellett a hálának van a legnagyobb ereje. Ezért van az, hogy ha megbecsülöd, amid van, annál nagyobb dolgokkal ajándékoz meg Isten.
Ha sosem mondtál még köszönetet semmiért, nem egyik pillanatról a másikra fogja megtölteni a hála a szívedet.

Gyakorolnod kell.

Sokat és kitartóan!

„Mindig örvendezzetek.” „Adjatok hálát mindenért” (1Thesszalonika 5:16, 18)

̋Köszönet, megbecsülés, hálaadás. Mindegy, melyik szót használod, mind egyet
jelentenek, az örömet. Örülnünk kellene, hálát adni, hogy vannak barátaink, családunk.

Örülni annak, hogy élünk, akár tetszik, akár nem. Talán mégsem kell feltétlenül örülnünk,
talán a hálának semmi köze az örömhöz. Talán a hála csak annyit jelent, hogy felismerjük,
mi is az, amink van. Megköszönjük az életünket ̋

 

(p-howard)