Jegyesség

És mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő társat. (1 Mózes 2:18)

Az ige magáért beszél. Éreztük és tudtuk, hogy nekünk sem jó egyedül, és bár régóta ismerjük egymást, a szerelmet a megfelelő pillanatig nem keltette fel bennünk az Úr. Végül, a tökéletes időben, valami új kezdődött közöttünk és megtaláltuk egymásban a hozzánk illő társat. Így 2019. február 03-án megkötöttük eljegyzésünket.

Hosszas vívódás nem volt, sem kétség afelől, hogy hogyan alakuljon a kapcsolatunk. Mindketten hallottunk olyan tanításokat különböző fórumokon, igehirdetésekben vagy ifjúsági órán, hogy fontos a cél kitűzése a párkapcsolatban, akár már az udvarlási fázisban is. Több olyan esetet láttunk magunk előtt, hogy megismerkedett két fiatal és csak úgy tengették egymás mellett az idejüket, nem haladt a kapcsolatuk semerre. Mi, ezt kiküszöbölve, a kapcsolatunk elején sem magunktól akartunk boldogulni, hogy csak ketten megyünk bele a kapcsolatba, hanem többször is imádkoztunk (akár közösen is) azért, hogy Isten is jelen legyen és Ő irányítsa az életünket, így a kapcsolatunkat is. Természetesen a kölcsönös szimpátia, valamint az, hogy mindketten aktív szolgálója vagyunk ugyanannak a gyülekezetnek csak hab volt a tortán. Másfél éve kezdtünk el találkozni és komolyabban megismerni egymást. Az elején óvatosan vártunk arra, hogy mit hozhat nekünk ez a kapcsolat, mivel akkor 19 és 24 évesek voltunk. Tudtuk azt, hogy ebből nem csak egy rövid kapcsolat lehet, ha mi összeillünk és kitartunk egymás mellett, akkor sokra vihetjük így együtt. Sokak számára tűnhet úgy, és sokan mondják is, hogy fiatalon vágunk bele a házasságba, mert nem ez a „trendi” manapság, viszont mindketten bizonyosak vagyunk abban, hogy Isten egymásnak rendelt minket. Mindkettőnk előtt jó példával járnak szüleink, akik mindkét esetben fiatalon házasodtak össze és a mai napig kitartanak egymás mellett. Ez a mai világban ritka eset. Hálásak vagyunk Istennek ezért, és mi is azon fogunk dolgozni egész házasságunk alatt, hogy példák lehessünk a gyermekeink előtt. Munkálkodni fogunk azon, hogy az eljövendő szövetségünk, hármas fonál soha ne tudjon megbomlani sem egymással, sem Istennel.

(Cserepka Balázs és Rottek Kata Réka)