Történetek, gondolatok
Történetek, gondolatok

Történetek, gondolatok (40)

2008. január 08. kedd, 22:08

A Sátán démoni terve

IWIWGoogle bookmarkFacebookTwitter

 

Sátán összehívta a démonokat a világ minden tájáról. A megnyitó beszédben ezt mondta: "Nem tarthatjuk vissza a keresztényeket attól, hogy eljárjanak istentiszteletre. Nem tarthatjuk vissza attól, hogy olvassák a Bibliájukat, és hogy tudják az igazságot. Még csak attól sem tarthatjuk vissza őket, hogy egy bensőséges kapcsolatot alakítsanak ki a Megváltójukkal. Ha egyszer megszerezték ezt a kapcsolatot Jézussal, megtört a hatalmunk felettük. Úgyhogy engedjétek, hogy elmenjenek istentiszteleteikre, engedjétek, hogy magukhoz vegyék az úrvacsorát, de lopjátok el az idejüket annyira, hogy ne legyen idejük arra, hogy igazi kapcsolatot alakítsanak ki Jézus Krisztussal."
 „Ezt akarom tenni"- mondta a Sátán. „Eltéríteni őket attól, hogy megragadják a kapcsolatot a Megváltójukkal, és fenntartsák ezt az éltető kapcsolatot egész napon át!"
„Hogyan tegyük ezt?" kiabálták a démonjai.
„Kössétek le őket az élet mellékes dolgaival, és találjatok ki számtalan cselt, amikkel lefoglalhatjátok a gondolkodásukat"- válaszolta ő:

 

 Kísértsétek őket arra, hogy költsenek, költsenek, költsenek, és kérjenek kölcsön, kérjenek kölcsön! Győzzétek meg a feleségeket, hogy dolgozzanak hosszú órákat, és a férjeket, hogy dolgozzanak 6-7 napot egy héten, 10-12 órát egy nap, így megengedhetik maguknak az üres életformát!
 Tartsátok vissza őket attól, hogy időt töltsenek a gyerekeikkel! Ahogy a családok darabokra hullanak hamarosan, az otthonaik többé nem lesznek biztonságos menedékek a munka nyomása alól!
 Stimulálj átok túl az agyukat, hogy ne legyenek képesek meghallani azt a halk, szelíd hangot!
 Csábítsátok őket arra, hogy kapcsolják be a rádiót, vagy magnót amikor vezetnek... hogy hagyják bekapcsolva a TV-t, videót, számítógépet az otthonaikban folyamatosan, és gondoskodjatok arról, hogy minden üzletben és étteremben a világon ne biblikus zenét játszanak folyamatosan. Ez majd bezsúfolódik az agyukba, és megtöri a kapcsolatot Krisztussal.
 Töltsétek fel a dohányzóasztalokat újságokkal és magazinokkal, nyomjátok bele az agyukba a híreket 24 órán keresztül. Törjetek be a vezetés perceibe hirdetőtáblákkal. Árasszátok el az e-mail postafiókjaikat szeméttel, katalógusokkal, amikből online lehet rendelni. Sorsolásos játékokkal, és mindenféle hírlevéllel, és promóciós ingyenes ajánlatokkal, szolgáltatásokkal, és hiú reménnyel.
 Tetessetek sovány, gyönyörű modelleket a magazinokba és a TV-be, hogy a férjek azt higgyék, hogy a külső szépség a fontos, és aztán elégedetlenekké váljanak a feleségükkel.
 Tartsátok fáradtan a feleségeket olyannyira, hogy ne tudják éjjel szeretni a férjüket. Adjatok nekik fejfájást is, ha nem adják meg a férjüknek azt a szeretetet, amire szükségük van, hamarosan máshol fogják azt keresni. Ez jó hamar szétszakítja a családokat!
 Adj nekik télapót, hogy eltérítsd őket attól, nehogy megtanítsák a gyerekeiknek a karácsony igazi jelentését.
 Adj nekik húsvéti nyuszit, így nem fognak beszélni az Ő feltámadásáról, és a bűn és a halál feletti hatalmáról.
 Még ha el is utaznak pihenni, tegyetek arról, hogy hajszolják ott is túl magukat, hogy kimerülten térjenek vissza. Tartsátok őket túl elfoglaltan ahhoz, hogy kimenjenek a természetbe, és Isten teremtményeit csodálják. Küld el őket inkább vidámparkokba! Sporteseményekre, színdarabokra, koncertekre és moziba.
 Tartsátok őket elfoglaltan! És amikor lelki találkozókra mennek, nyugtalan lelkiismerettel fognak távozni.
 Zsúfoljátok tele az életüket sok jó kifogással, hogy ne legyen idejük keresni Jézus hatalmát. Így egy idő után saját erejükből fognak dolgozni, fel fogják áldozni az egészségüket és a családjukat egy elég jó cél érdekében.

  • „Működni fog! Működni fog!"

Mekkora terv volt! A démonok buzgón indultak teljesíteni a megbízatásukat, hogy a keresztények minél kevesebb időt hagyjanak Istenre és a családjaikra szerte a világon, és hogy minél kevesebb idejük maradjon arra, hogy meséljenek másoknak arról, hogy Jézus hatalma hogyan változtatta meg az életüket. Azt hiszem, a kérdés az, hogy sikeres volt a Sátán ebben a cselben? Döntsd el te magad!


(forrás: Nemzetőr 2005. március 30. )

2008. április 03. csütörtök, 17:44

A szikla

IWIWGoogle bookmarkFacebookTwitter

 


Éjszaka volt. Az ember a kunyhójában aludt, mikor hirtelen fény töltötte be a szobát és megjelent Isten. Az Úr azt mondta neki, hogy el kell végeznie egy feladatot, észikla.jpgs odavezette egy hatalmas sziklához, ami a kunyhóval szemközt volt. Az Úr elmagyarázta az embernek, hogy a hatalmas sziklát teljes erejeből kell tolnia. Így hát az ember ezt tette nap mint nap. Több éven keresztül reggeltől estig küszködött a kővel, nekifeszült a hátával, a vállaival a nagy szikla hideg felszínének, és teljes erejéből nyomta. Minden este kimerülve és fájó tagokkal tért vissza a kunyhójába. Úgy érezte, hogy az egész napja hiábavaló volt.


Ahogy az ember elbizonytalanodott, az Ellenség (Sátán) elhatározta, hogy színre lép és a következő gondolatokat ülteti el az ember agyában. "Hosszú ideje napról napra kínlódsz azzal a sziklával és az mégsem mozdult meg." Sikerült azt a benyomást keltenie benne, hogy a feladat lehetetlen és felsült vele. Ezek a gondolatok teljesen elbizonytalanították és elcsüggesztették őt. "Miért töröd magad ezért?" - kérdezte a Sátán. Felesleges annyi időt rászánnod. Csak éppen, hogy told egy kicsit, az is elég lesz."
Ez volt az, amit az elcsüggedt ember is tervezett, de elhatározta, hogy előtte imádságban az Úr elé viszi ezeket a zaklatott gondolatokat. "Uram - mondta — hosszú ideje fáradozom és keményen szolgállak téged, minden erőmet latba vetve, ahogyan kérted. De még mostanra sem sikerült elérnem, hogy a kő akárcsak egy fél millimétert is mozduljon. Mit csinálok rosszul? Miért nem tudom teljesíteni a feladatot?
Az Úr könyörületesen válaszolt: "Barátom, én arra kértelek, hogy szolgálj engem, amit te elfogadtál. Azt mondtam, az a feladatod, hogy nyomd azt a követ teljes erődből, amit meg is cselekedtél. Én egyszer sem mondtam neked, hogy azt el kell tolnod. Neked csak annyi volt a dolgod, hogy nyomd a sziklát.
Most pedig hozzám jössz, mert úgy gondolod, hogy feleslegesen vesztegetted az idődet és az erődet. De ez igazán így van? Nézz csak magadra! A karjaid erősek és izmosak, a hátad kigyúrt és barna, a kezeiden bőrkeményedés van az állandó erőlködéstől, a lábaid masszívak és kemények lettek. Az ellenállás megerősített és most sokkal többre vagy képes, mint eddig. Igaz, hogy nem mozdítottad meg a követ, de én csak azt kértem, hogy engedelmeskedj és nyomd azt teljes erődből, hogy gyakorold a hitedet és bízz az én bölcsességemben. Ezt te meg is tetted.
Most akkor barátom, elmozdítom a követ. Sokszor, mikor Isten szavat halljuk, hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját eszünkkel próbáljuk megfejteni, mit is szeretne tőlünk. Pedig ilyenkor Isten csak engedelmességet akar és azt, hogy higgyünk Benne.
Vagyis gyakorold a hitet, amely hegyeket mozdít el, de ne felejtsd, hogy Isten az, aki a hegyet elmozdítja. 
          

(forrás: net)

 

2007. augusztus 27. hétfő, 18:31

Nem tudhatod...

IWIWGoogle bookmarkFacebookTwitter

Egy nap, mikor elsős voltam a gimiben, egy srácot láttam az osztályomból hazafelé gyalogolni. Kyle-nak hívták. Úgy tűnt, mintha az összes könyvét cipelte volna. Azt gondoltam magamban:

"Miért vinné haza valaki az összes könyvét pénteken? Biztos egy eminens."

Kellemes hétvégét terveztem (bulik és focimeccsek a haverokkal), így hát megráztam a vállamat, és továbbmentem.

Ahogy sétáltam, láttam, hogy egy csapat fiú közeledik felé. Odafutottak hozzá, kiverték a könyveit a kezéből, és elgáncsolták, úgyhogy teljesen piszkos lett a ruhája. A szemüvege elrepült, és körülbelül 3 méterre a füvön landolt. Felnézett, s a szeme kimondhatatlan szomorúságot tükrözött. Odasiettem hozzá, és ahogy a szemüvegéért kúszott, könnyeket láttam a szemében. Miközben átnyújtottam a szemüvegét vigasztalni próbáltam.

- Azok a srácok csirkefogók, igazán büntetést érdemelnének.

Rám nézett és így szólt:

- Köszönöm! - Hatalmas mosoly ragyogott az arcán. Azon mosolyok egyike volt, amely igazi hálát tükrözött. Segítettem neki felszedni a könyveit, és megkérdeztem, hol lakik. Kiderült, hogy nem messze tőlem.

Furcsa volt, hogy soha nem láttam errefelé eddig, mire azt válaszolta, hogy magántanuló volt. Soha nem barátkoztam magántanulóval ezelőtt.

Egész hazafelé vezető úton beszélgettünk, segítettem vinni a könyveit. Igazán rendes srácnak találtam. Megkérdeztem, hogy akar-e szombaton velem és a barátaimmal focizni, ő igent mondott. Egész hétvégén együtt voltunk és minél inkább megismertem Kyle-t annál jobban megszerettem, akárcsak a barátaim.

Eljött a hétfő reggel, és Kyle ugyancsak hatalmas könyvhalommal igyekezett az iskola felé. Megállítottam, majd így szóltam:

- Hé, fiú, igazán komoly izmaid lesznek, ha mindennap egy rakás könyvvel cipekedsz! - Ő csak mosolygott, és átadta a könyvek felét nekem.

A következő négy évben Kyle és én a legjobb barátokká váltunk. Amikor végzősök lettünk, mindketten a főiskolán kezdtünk gondolkodni. Kyle Georgetown mellett döntött, én Duke-ba készültem. Tudtam, hogy mindig barátok leszünk és a távolság soha nem fog gondot okozni. Ő orvosnak készült, nekem pedig jó esélyeim voltak a fociösztöndíjra.

Kyle-ra esett a választás az osztályunkból, hogy az ünnepségen elmondja a búcsúbeszédet. Állandóan azzal húztam emiatt, hogy eminens. De azért nagyon örültem neki, én nem tudtam volna kiállni oda, és beszélni.

Eljött a várva várt nap. Kyle-t figyeltem a többiek között. Nagyszerűen festett. Egyike volt azon srácoknak, akik önmagukra találtak a gimnázium évei alatt. Az arca kikerekedett, és valóban jól állt neki a szemüveg. Sokkal több randevúja volt, mint nekem. Néha tényleg féltékeny voltam rá!

Ez is egy ilyen nap volt. Láttam rajta, hogy ideges a beszéde miatt. Szóval barátságosan hátba veregettem, és bátorítottam.

- Hé, fiú, nagyszerű leszel!

Ugyanolyan hálásan nézett rám, mint akkor, és mosolygott.

- Köszönöm! - mondta.

Amikor kiállt az emelvényre, megköszörülte a torkát és belekezdett a beszédébe.

- Nagyszerű alkalom ez most arra, hogy köszönetet mondjunk azoknak, akik átsegítettek ezeken az éveken. A szüleinknek, a tanárainknak, a testvéreinknek, talán az edzőnek, de legjobban a barátainknak. Azért állok most itt, hogy tudassam veletek: az, hogy barátja vagy valakinek, a legnagyobb ajándék, amit csak adhatsz neki! Elmondok egy történetet.

Csak figyeltem a barátomat, és hitetlenkedve hallgattam, ahogy felidézi a legelső napot, amikor találkoztunk. Azt tervezte akkor, hogy véget vet az életének a hétvégén. Elmondta, hogy kipakolta az öltözőszekrényét, hogy az anyukájának később ne kelljen megtennie. Az egészet összeszedte és vitte haza. Ekkor rám nézett, és kicsit elmosolyodott.

- Hála az égnek, megmenekültem! Megmentett a barátom! Attól, hogy megtegyem a kimondhatatlant.

Hallottam, ahogy csodálkozással teljes moraj fut végig a tömegen, miközben ez a jóképű és népszerű srác a leggyengébb pillanatáról beszélt nekünk. Láttam, ahogy az édesanyja és édesapja engem néznek, és ugyanazzal a hálás mosollyal tekintenek rám, mint Kyle. Egészen addig a pillanatig nem fogtam fel a mélységét a mi egykori találkozásunknak.

------------

Soha ne becsüld alá a cselekedeteid erejét! Egy picinyke gesztussal, mozdulattal megváltoztathatod egy ember életét! Vagy jobbá, vagy rosszabbá.

Isten azért ad másokat az életünkbe, hogy hatással legyünk rájuk.

"A barátok olykor angyalok, akik felsegítenek bennünket, ha úgy tűnik, hogy szárnyaink már nem képesek repülni."

Mutasd meg a barátaidnak, mennyire törődsz velük! A tegnap történelem, a holnap rejtély, a ma ajándék.

2007. szeptember 21. péntek, 12:20

A gödör

IWIWGoogle bookmarkFacebookTwitter
 

Kína belsejében, miután egy ideig egy keresztyén misszióállomáson tartózkodott egy bennszülött, odament a mis­szionáriushoz egy reggel boldogan és ezt mondta: „A múlt éjjel álmodtam és most már értem. Mintha beleestem volna egy mély gödörbe, ahonnét senki nem tudott kisegíteni. Egy konfuciánus pap lehajolt a gödör széléig és ezt mondta: „Hadd adjak néhány tanácsot, barátom, ha kikerülsz a bajból, soha ne kerülj bele ismét!" Egy buddhista pap jött arra, kinyújtotta karját, de nem tudott segíteni. Ezt mondta: „Ha fel tudsz emelkedni eddig, akkor kiemellek a gödörből." Aztán Krisztus jött arra. Leereszkedett a gödörbe, ölébe vett és kivitt a mélységből."

  (forrás: dr. Gerzsenyi László: Illusztrációk gyűjteménye)  
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
9. oldal / 10

Menü

A perc igeverse

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.
Pál levele az efézusiakhoz 6:4

Programok röviden

2018.06.14. csütörtök 18:00
Bibliaóra 
Igehirdető: Merényi Zoltán

2018.06.17. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

2018.06.17. vasárnap 17:00
Istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila
Bemerítés

2018.06.21. csütörtök 19:00
Bibliaóra
Igehirdető: Meláth Attila

2018.06.24. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

2018.06.24. vasárnap 18:00
Istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

2018.06.25-29. MOSOLYHÉT

2018.07.01. vasárnap 10:00
Istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila
Mosoly7 záró

2018.07.05. csütörtök 19:00
Bibliaóra 
Igehirdető: Merényi Zoltán

2018.07.08. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila
Úrvacsora

2018.07.08. vasárnap 18:00
Istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

2018.07.10-15. Angol tábor

2018.07.15. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: vendég
Angoltábor záró

 

A gyülekezet részletes programjának
excel táblázataxlsx ide kattintv
a tölthető le

(2018.ápr.-szept.)


 

Követés

face_small
twit